Magyar Merowe-gát Régészeti Projekt
Leletmentés

1. A Merowe-gát

A Szudáni Kormány Kulturális Örökség- és Turizmusügyi Minisztériuma 2002-ben nemzetközi felhívást tett közzé egy, a Nílus 4. kataraktájánál épülő hatalmas gát építése által veszélyeztetett terület régészeti örökségének megmentésére. Az úgynevezett Merowe Dam Project méretében csak a híres Asszuáni-gát építéséhez hasonlítható, amely építésekor az egykori Nílus-völgy területén új tó született, elnyelve Alsó-Núbiát, számtalan falujával, romvárosával, és pótolhatatlan régészeti lelőhelyével.

Az 1960-as években UNESCO által szervezett, "Nagy Núbiai Mentőakció" során az ismert régészeti lelőhelyek jelentős részét feltárták ugyan és a leghíresebb kőtemplomokat és műalkotásokat pedig átköltöztették, de ennek ellenére az emberiség történetének számos pótolhatatlan emléke merült el örökre a Nasszer-tó hullámaiban.

A nemzetközi összefogásba 1964-ben saját expedícióval Magyarország is bekapcsolódott. A Castiglione László által vezetett csapat a Szépművészeti Múzeum, az ELTE és az MTA Régészeti Intézetének kiváló munkatársaiból állt össze. A résztvevők között olyan, ma már nagyhírű tudósokat találunk, mint Kákosy László vagy Barkóczi László. Az expedíció eredményeként napvilágra került egy késő-antik, kora-keresztény város, Abdallah Nirqi, utcahálózatával, lakóházaival és temetőjével. A feltárt leletek egy része leletmegosztás során Magyarországra került és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítja. A nemzetközi összefogásba való magyar bekapcsolódás jelentősen növelte a magyar tudomány nemzetközi hírét és hosszabb távon megalapozta a tervszerű magyar ásatásokat Egyiptomban.

Hatvan évvel a nagy Núbiai Mentőakció után, a núbiológia immár önálló tudományággá vált, de Szudán szegénysége és elszigeteltsége sajnos nem kedvezett a nemzetközi kutatásoknak. Így maradhatott szinte észrevétlen a szudáni kormányzat nemzetközi felhívása, annak ellenére, hogy a víz által fenyegetett, Nílus menti területen terepbejárásokat végző British Museum és Gdanski Egyetem munkatársai már évek óta igyekeznek mindent megtenni, hogy felhívják a nemzetközi kutatók figyelmét a fenyegető veszélyre.

A helyzet a 2003-as év folyamán kezdett biztatóbbá válni, amikor egyre több francia, német, amerikai és lengyel kutatóintézet jelezte részvételi szándékát a leletmentésben. Az összefogásra a területen óriási szükség van. A hatalmas, mintegy 160 km hosszúságú zónában, a terepbejárások alapján több mint kétezer lelőhely található.

2. A terület története

Milyen lelőhelyekről van szó? A Középső-Nílus völgy az emberiség egyik legkorábbi lakóhelye, így a sivatag peremén nagyszámú paleolit lelőhely található. A neolitikum idején elterjedt az állattartás, majd az i.e. 2. évezred folyamán a 4. katarakta vidéke is az első ismert valódi afrikai királyság, a Kerma Birodalom részévé vált, amely folyamatos kereskedelmi kapcsolatban állt a szomszédos Egyiptommal. Mikor az Újbirodalom fáraói az i.e. XVI. században meghódították a Kerma Birodalmat, a terület Egyiptom déli határává vált.

Az Újbirodalom bukása után Núbia területén új bennszülött királyság született, amely i.e. VIII. századtól Napata majd Meroitikus Birodalomként több mint 1200 évig fennállt. Királyai felügyelték a belső-afrikai kereskedelmet, csodálatos, egyiptomi és meroitikus nyelvű feliratokkal és reliefekkel díszített kőtemplomaik, palotáik és piramisaik hihetetlen gazdagságról tanúskodnak. Meroé folyamatos diplomáciai és kulturális kapcsolatban állt a Mediterrán világgal és a Római Birodalommal is.

Az i.sz. III-IV. században délről induló népvándorlások során számos új népcsoport érkezett Felső-Núbiába, amelyek lassan új királyságokat alapítottak a Meroitikus Birodalom romjain. Az új királyok a Bizáncból és Egyiptomból érkező hittérítők hatására az i.sz. VI. században keresztény hitre tértek, és számos kolostort alapítottak. A magaslatokon épült hatalmas erődök a középkori keresztény királyságok, majd a muszlim kor politikai bizonytalanságaira utalnak.

3. A Magyar Merowe-gát Régészeti Project

A leletmentésben való magyar részvétel lehetősége 2004-ben kezdett realizálódni. Magyar kutatók létrehozták Magyar Merowe-gát Régészeti Projektet, amely olyan fiatal, de leletmentések módszertanában már jelentős tapasztalattal rendelkező régészekből és különböző természettudományos specialistákból áll, akik remélhetőleg képesek lesznek a sokszor igen nehéz éghajlati körülmények között is pontos és eredményes munkát végezni. Céljuk egy olyan interdiszciplináris csapat felállítása, amely minél szélesebb perspektívában képes vizsgálni a lelőhelyek régészeti jelenségeit, geológiáját, növényi, állati és antropológiai maradványait. A project tudományos fővédnöke Török László akadémikus, a nemzetközi hírű núbiológus.

A csoport képviselői 2004. júliusában részt vettek a Gdanskban megrendezett Archaeology of 4th Cataract of the Nile egyeztető konferencián, amelyen képviseltette magát valamennyi, a régészeti leletmentésben résztvevő intézmény. Itt előzetes tárgyalásokat folytattak a szudáni kulturális hatóságok képviselőivel és megállapodtak egy magyar koncessziós terület felállításáról. A magyar koncesszió a Nílus bal partján fekszik nagyjából a tervezett víztározó középső részén.

A magyar terepmunkák tervezett kezdete 2005-2006 tele, időtartama két hónap. Az expedíció anyagi hátterének biztosítására alapítvány szerveződött, Magyar Meroé Alapítvány néven.

A Magyar Merowe-gát Régészeti Projekt megvalósulásához azonban jelentős pénzügyi háttérre van szükségünk. Ennek egy részét kulturális pályázatokból próbáljuk biztosítani, de nagymértékben számítunk szponzorok anyagi és természetbeli támogatására.

Milyen előnyökkel jár egy ilyen projektben való részvétel?

  • Magyar kutatók a legmodernebb régészeti és tudományos módszerekkel hozzájárulhatnak az emberiség történelmének egy különösen fontos és alig ismert területének kutatásához.
     

  • A nemzetközi felhívásban meghirdetett lelet megosztási feltételeknek megfelelően különleges leletek kerülhetnek magyar múzeumokba.
     

  • Kiállítások, előadások, valamint filmek segítségével megismerteti a magyar közönséget Szudán páratlan és régiónkban alig ismert kultúrájával.
     

  • Negyven év után ismét egy nagy nemzetközi leletmentési projekthez kapcsolódva öregbítjük Magyarország és a magyar tudomány nemzetközi hírnevét.

Kérjük, hogy amennyiben lehetősége van, támogassa expedíciónkat!

Lassányi Gábor
projectvezető, régész, egyiptológus
szehmet (a) freemail . hu

 

Amennyiben további információkra van szüksége, keresse fel az alábbi honlapokat:
http://www.sudarchrs.org.uk/page31.html
http://www.heinrich-barth-stiftung.de/hb_files_e/hb_projekte2.html

| vissza a tetejére | vissza a KEMET = Az ókori Egyiptom oldalaira |vissza, ahonnan jöttem |