A Nagy Piramis

Ókori neve: akhethufu.gif (330 bytes)
Jelentése: Kheopsz Fényhegye
Helye: Giza (Kairó)
Típusa: valódi piramis
Kinek készült: Kheopsz
Mikor: IV. dinasztia
Építtetője: Kheopsz
Anyaga: turai mészkő
Állapota: elég jó
Feltárók: Vyse, Perring, Cavaglia, Petrie, Mark Lehner, Zahi Hawass sőt: Piazzi Smith, Edgar Cayce stb. - komoly károkat okoztak a korai "kutatók" és az un. "piramidióták".
Alap élhossza: 230,37 m
Oldalak dőlésszöge: 51° 50' 40"
Magassága rég/ma: 146,6 m / 138,75 m
Szatelliták száma: 4
Kamrák száma: 3
Hajógödrök száma: 5
 
Megjegyzések

Ez a legnagyobb piramis. Építtetőjének személyét és korát többen vitatják, de az építészeti sajátosságok alapján Sznofru piramisainak közvetlen utódja. Kamráinak elrendezése a Tört Piramis mellékpiramisánál jelenik meg először. A "királynő kamrája" a III. dinasztia déli sírjaival, a földalatti kamra pedig a szintén akkor szokásos aknákkal rokonítható. A hajógödrök közül kettőben két fahajót találtak, ezek közül az egyik ki is van állítva, a másikat nem emelték ki az árokból, hogy ne romoljon az állapota.

pirkheopsz.gif (22391 bytes)
A Kheopsz-piramis, az ókori világ
egyetlen fennmaradt csodája.

A piramidiont a XX. század végén találták meg, és jelenleg a piramis délkeleti sarkánál van kiállítva.

A piramishoz nagy méretű halotti templom is tartozott, amelynek fekete bazalt alapjai láthatók csak. Az ide torkolló feljáróút egy része követhető, majd eltűnik Kairó egyik külvárosa alatt.


A halotti templom bazalt alapjának maradványai
- ÉSzAH felvétele

gizapirs.gif (29531 bytes)
A két nagy gizai piramis közül a hátsó
Kheopsz piramisa - Born felvétele

 

Bezár