Kislexikon

abszolút és relatív kronológia	A kormeghatározás kétféle módja. Az abszolút kronológia konkrét időpontokhoz rendeli a leletek, történések idejét. A relatív kronológia az, amikor csak azt tudjuk megállapítani, hogy két dolog egymáshoz képest bizonyos idővel előbb vagy később történt meg, de ismert időponthoz nem tudjuk hozzárendelni. Az előbbi a fizikai, vegyi, biológiai stb. kormeghatározási módszerekkel érhető el, míg az utóbbit rendszerint az írásos és tárgyi emlékek, jellegzetességek (tipológia) és a más területekkel meglévő keresztreferenciák (egyezések) alapján lehet felállítani. Petrie kronológiája például predinasztikus cserépedények jellegzetességei alapján azok relatív kronológiai besorolását teszi lehetővé.
Abydosz (Abüdosz)	Város Felső-Egyiptomban (ma Közép-Egyiptomban). Ozírisz egyik fő kultuszhelye, hagyományos királyi és nemesi temetkezőhely. Egyiptom egyik legrégibb és legszentebb helye.
Ah, ah-lélek	A lélek legelvontabb, fénytermészetű része, amely örökkönvaló. A halál után az istenek körében jelenik meg és megszakad kapcsolata a testtel. Gyakran azonosítják az üdvözült halottal is. Ah-há lenni azt is jelenti: megdicsőülni. Érdekesség, hogy néha kísértetnek, a halott szellemének tekintik.
Aithiópia	Az ókori, Etiópiának nevezett terület görögös neve. Ld. Etiópia
Alsó-Egyiptom	Egyiptom északi része a Nílus torkolatától Memphiszig. Az ókorban mocsaras, vízben gazdag vidék, bár kiváló termőterülete a lápok miatt nem használható ki teljesen.
Akhet-Aton (Tell el-Amarna)	Echnaton, az eretnek fáraó által alapított főváros, az Aton, a Gömb kultuszának központja Közép-Egyiptomban.
Aknasír	Sírtípus, ahol a sírkamra egy mély akna alján található.
Amarna-reform	Echnaton fáraó (XVIII. din. Kr.e. XIV. sz.) vallási reformja, mely Aton a "Gömb" tiszteletét helyezte középpontba és emelte államvallássá. Ez volt az egyetlen olyan periódus Egyiptom vallás-történetében, amikor az államvallás közeledést mutatott az egyistenhit felé. A vallási reform egy egészen egyedülálló művészeti irányzatot termelt ki. Echnaton halála után a reform ellenségei visszaállították a régi vallási rendet.
Amarna-levelek	Égetett agyagtáblákra ékírással írt, akkád nyelvű iratok az Amarna-korból; III. Amenhotep, Echnaton és Tutankhamon, valamint a korabeli kis-ázsiai uralkodók, fejedelmek diplomáciai levelezése. 1887-ben kerültek elő Echnaton akhetaton-beli nagy palotája melletti "irattárból". Kiemelkedő fontosságuk van a korszak politikai viszonyainak tisztázásában és datálási kérdésekben is.
Amurru	Elő-ázsiai fejedelemség, Szíria-Palesztina északi részén. Egyiptom hagyományos érdekszférájához tartozott.
*Ankh*	Az élet szimbóluma, füleskereszt . Nem összetévesztendő a kopt kereszttel, amely szimbolikájában és kinézetében is egészen más! A jelképrendszere számos módon kifejthető. Egyik lehetséges feloldása szerint a felső hurok a Nap, a vízszintes rész a sivatag, a függőleges szár a Nílus völgye - másik feloldás szerint kitárt karú emberi alak. Eredeti szimbolikája valószínűleg titok marad. :o) Annyira általános jelkép, hogy az "élet" szó írásjegyeként is ezt használták.
Anthropoid	Ember-alakú, embert formázó (gör.)
*Arura*	Terület ókori egyiptomi mértékegysége, 1 arura = 2735 négyzetméter.
Aspektus	Nézőpont (átvitt értelemben is), személyek, istenek bizonyos tulajdonságaiból adódó szerepe, "oldala".
Asszuán (Elephantine)	Egyiptom hagyományos déli határvárosa az első katarakta alatt. Nevét (Elephantine) a szigetet körülvevő kövek elefánt-alakjáról kapta. Khnum isten egyik kultuszhelye volt. Nilométerének nevezetessége, hogy az abban tükröződő napfény vezette rá Erathosztenészt a Föld kerületének kiszámítására.
Álajtó	Sírok jellegzetes eleme: ajtószerűen kialakított falmélyedés, amely a túlvilág és a földi világ közti átjárhatóságot biztosítja, és lehetővé teszi, hogy a halott lelkéhez eljuthassanak az áldozatok. Az álajtó az Óbirodalom idején jelenik meg, a legkorábbi álajtó Habauszokar szakkarai sírjában került elő. Előzménye a thiniszi kor (ld királylista) fülkés falkiképzése és az áldozati sztélé, amelyeket az álajtó sem vált le teljesen. Az álajtó számos ókori kultúránál is megjelenik, többek között a szardíniai nuraghe-kultúránál (kb. Kr.e. V-III évezred) is, amelynél szinte kizárható az, hogy egyiptomi kapcsolataik révén jutott el hozzájuk. (Ld. még a képen: álajtó egy nuraghe-síron - Tombe dei Giganti, Arzachena mellett, Szardínián)
Áldozati asztal	Áldozat bemutatására szolgáló asztal az áldozóhelyen, illetve ennek képes ábrázolása, amely rendszerint az áldozatot fogadó isten, vagy személy előtt jelenik meg, és az áldozatokat részletesen, felsorolás-szerűen mutatja be.
Átmeneti korok	Egyiptom történetének azon időszakai, amikor a központi hatalom meginog, vagy teljesen meg is szűnik, és a hatalom megoszlik. Gyakori, hogy a két országrésznek külön uralkodója van, és jellemző a hivatalnokok hatalmának és vagyonának látványos megnövekedése, ezzel együtt belharcaik fellángolása.
Ba, ba-lélek, lélekmadár	A lélek egyik része, amely a testtel egyidejűleg jön létre, de halhatatlan. A testtől kevésbé függ, mint a ka-lélek. Emberfejű, kerekded testű madárként szokták ábrázolni. A lélek energia-természetét képviseli, a halál után a csillagok közé száll, és ott lakik. Egyes korokban törekednek arra, hogy a ba-lélek visszaszálljon a testhez, ezért sokféle módon próbálják megidézni. Egyes sírokon külön ajtót festettek számára.
*Benben, benbenet*	*A benben* az a mitikus kő, amit az "Első Alkalom" idején, a világ teremtésekor először ért a napfény*. Ezt szimbolizálja a piramidion a piramisok és az obeliszk hegyén, és kifejezetten ennek jelképeként építették az V. dinasztia idején a naptemplomok obeliszkre hasonlító, de több darabból épített központi kőoszlopait, a benbenet*-eket.
Blokkszobor, vagy kockaszobor	Szoros formai követelmények szerit készült szobor, mely mindig kuporgó tartásban ábrázolja a megmintázott személyt. A test részletei nincsenek kidolgozva és csak a fej különül el a kockaszerű formától, mintha köpenybe burkolózna az alak. Felületét gyakran használták fel feliratok elhelyezésére. A Középbirodalom idején vált népszerűvé.
Cachette	verem Rejtekhely, ahová Amon papjai rejtették el a királyi múmiákat a sírrablók és fosztogatók elől a XXI. dinasztia uralma alatt.
Cartouche (kartus)	névgyűrű A fáraók neveiket ovális, végén egyenes függőleges vonallal lezárt gyűrűbe írták, mely mágikusan védeni volt hivatott a király nevét. Csak királyok használhatták, egyes nevekről így lehet megállapítani, hogy királyról van-e szó. A III. dinasztia óta használatos, előtte szerekh-be (palotát jelképező téglalapba), vagy gyűrűbe írták az uralkodó nevét. A szerekh először Narmer palettáján jelenik meg.
Causeway	ld. feljáróút
Cirkumpoláris csillagok ("pusztulást nem ismerők")	A Sarkcsillag körül elhelyezkedő csillagok, amelyek sohasem nyugszanak le a látóhatár alá. Az egyiptomiak különleges státuszt tulajdonítottak nekik, erre utalnak az olyan kifejezések is, mint az "örökfényű" vagy "pusztulást nem ismerő". Az ah-ok gyűjtőhelye, a túlvilág egyik feltételezett helyszíneként is szóba került.
Démotikus írás	Görög eredetű szó, jelentése: népi, népies. A hieratikus írásból fejlődött ki a Kr.e. VIII-VII. században és hamarosan felváltotta azt. Egyszerűsítései és rövidítései miatt rendkívül nehéz olvasni.
Dendera(h)	Város Felső-Egyiptomban Thébától délre, Hathor istennő egyik fő kultuszhelye.
Description de l'Égypte	Az első összefoglaló monográfia Egyiptomról és műemlékeiről, melyet Napóleon expedícióját kísérő tudósok készítettek. Kilenc szöveges és tizenegy képes kötetből állt, 1810-ben adták ki.
Determinatívum	Olyan jelek, amiket a szavak után alkalmaztak, és azt a jelentéskategóriát vagy jelentéstartományt jelzi, amihez az adott szó tartozott - például jelezte, ha a egy főnevet jelentő szót nem az eredeti jelentésében kellett az adott helyen értelmezni, hanem a hozzá kapcsolódó névként vagy éppen fogalomként. Egyes determinatívumok a személy- és istennevek azonosításában segítenek. Nem egy esetben érdekes támpontot nyújtanak a determinatívumok az egyiptomi gondolkodás megismerésére is.
Dinasztia	Elvileg egymással rokoni kapcsolatban álló uralkodók csoportja, ám Egyiptomban a rokonság nem mindig áll fenn. Előfordul, hogy egymással rokon fáraókat különböző dinasztiába sorolunk, és az is, hogy azonos dinasztiában találunk olyan fáraókat, akik között nincs rokoni kapcsolat. A dinasztiákba sorolás Manethón munkáján alapszik, és sokkal inkább a kezelhető tagolást szolgálja, mint a rokoni kapcsolatok nyilvántartását. Előfordult olyan is, hogy két dinasztia uralkodói párhuzamosan uralkodtak, pl. a hükszosz korban.
Diorit	Rendkívül kemény, szép, zöldesszürke mintázatú kő. A híres Kephrén-szobor anyaga. Rejtély, hogy hogyan tudták megmunkálni, hiszen keménysége ma is komoly gondot okoz.
*Duat*	Az egyiptomi alvilág. Ozírisz birodalma, a holtak és az istenek lakhelye.
Dzsed-oszlop	A tartósság szimbóluma. Eredete már az egyiptomiaknak is a múlt titka volt. Egyik magyarázatát Hérodotosz írja le: e szerint Ozírisz hátgerince; Daniken szerint elektromos szigetelő. :o) Rendkívül elterjedt jelkép. A királyt megfiatalító jubileumi ünnepség (heb szed) egyik fontos állomása volt a dzsed-oszlop felállítása.
Dzset	Az egyiptomi örökkévalóság-elképzelés állandó fele, az örök állandóság, tartósság, változatlanság örökkévalósága. Jellemző módon írásképében a kő determinatívum szerepel. Kiegészítő párja a neheh.
Edfu	Város Felső-Egyiptomban, nagyjából félúton Luxor és Asszuán között. Hórusz isten egyik fő kultuszhelye.
Elektrum (elektron)	Arany és ezüst gyakran természetes ötvözete, amelyben az aranytartalom 50% körüli. A nevét borostyánsárga színéről kapta (a borostyán görögül elektron - innen származik az anyagi részecske neve is). Ez a latinban elektrum. Az elektrum értéke az ókorban nagyjából azonos volt, mint a tisztább aranyé, mivel az ezüst ára csak jóval az időszámításunk kezdete után csökkent számottevően az arany ára alá. Elektrumot gyakran használtak, mivel könnyen megmunkálható, szép fényű, dekoratív fém.
Enneád, isteni kilencség	A legfontosabb enneád az ún. Heliopoliszi Kilencség. Ez a teremtés utáni első istenek csoportja, Atum, a teremtő családja. Tagjai: Atum, Su, Tefnut, Geb, Nut, Ízisz, Ozírisz, Széth és Nephtisz. A teológia szerint Atum egymaga nemzette az első istenpárt, Sut és Tefnutot, az ő gyermekeik Geb és Nut, a többi négy isten pedig egymásnak édestestvére, illetve házastársak is egyben (Ízisz - Ozírisz, Széth - Nephtysz).
Etiópia, Aithiópia	Az ókori Etiópia területe máshol helyezkedett el, mint a mai: kb. a negyedik kataraktától délre húzódó rész neve volt. Az egyértelmű megkülönböztetés kedvéért (ahol az szükséges) honlapunkon az ókori Etiópiát görögösen Aithiópiának is nevezzük.
Eufemizmus	Görög eredetű kifejezés, egyiptomi vonatkozásban szépítő kifejezés, amely tárgyát többnek, jobbnak állítja be a valóságosnál.
Évmilliók Templomai	A thébai nekropoliszhoz kapcsolódó, újbirodalmi halotti templomok, amelyek Nyugat-Théba határán húzódnak végig. Legjelentősebbek közülük I. Széthi gurnai temploma, a Ramesszeum, Medinet Habu és III. Amenhotep teljesen elpusztult temploma, melynek bejáratát a Memnón-szobrok díszítették.
expanzív	Terjeszkedő, hódító (politika).
Fáraó	Egyiptomi uralkodó, a cím a 'per-aa', azaz "nagy ház" kifejezésből alakult ki de a király címei között nem szerepelt. Eredetileg csak a királyi udvart jelölte, az Újbirodalom idején olvad össze jelentése a király személyével.
Fájjúm (Fayyum)	Depresszió a Nílus nyugati partján, Kairótól mintegy 60 kilométerre. Oázisnak is szokták nevezni, de nem az, mivel a vizét a Moirisz-tó biztosítja, amely a József-csatornán keresztül a Nílusból táplálkozik. Nagy kiterjedésű, különösen jól termő terület, amely már az ókorban is nagy jelentőséggel bírt. Számos ókori nevezetessége közül kiemelkedik Hui Hamis Piramisa és III. Amenemhat hawarai téglapiramisa. Szobek krokodilisten kultuszának legnagyobb központja is a Fájjúm depresszióban volt.
Fehér Korona	Felső-Egyiptom fehér (valószínűleg ezüstből készült), gömbölyű kúpban végződő koronája.
Feljáróút (felvezető út, "causeway")	Templomokhoz és piramisokhoz vezető, vagy templomokat egymással összekötő kövezett, díszített út, amely rituális útvonalként szolgált. A piramisoknál rendszerint fedett feljáróút vezetett a völgytemplomtól a halotti templomig. A Középbirodalom idején épültek fedetlen, csak oldalfalakkal határolt feljáróutak is. A falakat és mennyezetet domborművekkel, festéssel díszítették. Másik fajtájuk a nyitott feljáróút, amely inkább az Újbirodalomtól jellemző. Ezeknél az oldalfalak elmaradtak, az utat szobrok (jellemzően szfinxek), esetleg ültetett ligetek, kertek szegélyezték. Ilyen feljáróutakat Karnak és Luxor templomai között találunk. A feljáróutak nem ritkán igen hosszúak voltak, az abu roasi piramisé 1700 méteres, de a luxori templomok között még hosszabb is ismert.
Felolvasó pap (hery-hebet)	Szertatást végző pap, aki a rítusok alkalmával szent szövegeket olvasott fel. Bár a hery-hebet alacsony papi rang volt (a wab-papokkal nagyjából azonos szint), műveltségük és feltételezett mágikus képességeik miatt képviselői nagy tiszteletnek örvendtek. Egyes magas rangú személyek megtisztelő címként viselték a felolvasó pap titulust.
Felső-Egyiptom	Egyiptom déli része, a Nílus-völgy, Memphisztől az első kataraktáig (tulajdonképpen Asszuánig). Keskeny, a sivatagi platóba bevágódott folyamvölgy, ahol mezőgazdasági termelésre csak a part egy szűk sávjában van lehetőség. A mai Felső-Egyiptomot inkább Asziutig számítják, onnantól északra Közép-Egyiptomnak nevezik.
Felvezető út	ld. feljáróút
Fogadalmi paletta	Festék vagy kenőcs kikeverésére szolgáló, tálcaszerű kőlap, a művelethez kialakított kerek mélyedés körül gyakran gazdag díszítéssel. A predinasztikus kortól ismeretesek, fennmaradásuk és díszítésük azt sugallja, hogy fogadalmi áldozatként is használták őket. Legszebbek többek között az "Oroszlánvadászat" paletta és a Narmer-paletta.
Goshen	Város a Delta keleti felében. A bibliai hagyomány szerint itt éltek azok a zsidó munkások, akik Per Ramszesz építkezésein dolgoztak.
Granuláció	Nemesfém-díszítési eljárás, amely során apró, milliméteresnél kisebb golyók mintázatba forrasztásával dekorálják a felületet. Egészen a múlt század ötvenes éveiig rejtély volt, hogyan tudták ezt készíteni. Nem csak az apró golyók előállítása látszott lehetetlennek, de a beforrasztásuk is, ugyanis normál forrasztást megkísérelve a golyócskák egész egyszerűen elolvadnak. (A golyókat szénporral való szennyezéssel öntötték, úgy, hogy a porszemcse adta egy-egy golyó magját. A forrasztást pedig hihetetlen precizitással, és egy ma is nagyon modernnek számító eljárással csinálták. Az eljárás újrafelfedezéséért - szokás szerint - a hanyagság és a véletlen a felelős. Egy kis gondatlanság vezetett arra, hogy véletlenül megfejtették a miniatűr golyók készítésének titkát. A granulációt az etruszkok fejlesztették tökélyre, egyiptomi előfordulása nem túl gyakori.)
Gyermektincs, gyermekfürt, hercegi tincs	A királyi gyermekek feje általában kopaszra volt nyírva, csak egyetlen tincset hagytak meg, gondosan befonva a fejük jobb oldalán.
Halotti maszk	A múmiára helyezett maszk, amelynek biztosítania kellett, hogy a halott ka-lelke visszataláljon a testbe. Ezért, bármennyire is idealizált az ábrázolás, nagyon pontosan mutatja az elhunyt arcvonásait.
Halotti szobor	Kultikus sírmelléklet, melynek szerepe az volt, hogy megőrizze a halott vonásait, hogy ka-lelke felismerhesse, amikor visszatér, és újra életre keltse a testet. Általában a halotti szobor előtt mutatták be az elhunyt kultuszának szánt áldozatokat.
Halotti templom	Az uralkodó síremlékéhez tartozó templom, később a halotti kultusz helye is. A piramisok tövénél építették, később különálló, vagy önálló épület lett.
Hattusas	A hettita birodalom fővárosa, a mai törökországi Boghazköy mellett.
Hármasság	ld. Triász
*Heb Szed*	ld. Szed-ünnepség
Heka-jogar	Jelentése: fejedelmi, uralkodói jogar (heqa = fejedelem). A fáraói jelvények egyike, a gyakran "pásztorbot"-ként emlegetett, felül hurokba hajló, kék-arany jogar, mely gyakran látható a fáraó kezében az ábrázolásokon. A heka-jogar jobb és bal kézben tartva is feltűnik, de inkább a jobb kézben jellemző.
Heliopolisz (Iunu vagy Junu, On)	Eredetileg az egyik legjelentősebb vallási és szellemi központ Egyiptomban, a napkultusz központja. A Delta csücskénél, nem messze Memphisztől helyezkedett el. Sajnos egy-két kőtömbtől eltekintve semmi sem maradt fenn belőle. Kairó egyik külvárosa települt rá.
Hem-netjer (többes számban hemu-netjer)	Alacsony papi rang, szó szerint "istenszolga". Az V. dinasztiáig a halotti kultusz teendői tartoztak rájuk. Viselői nem "főállású" papok voltak, hanem polgári foglalkozásuk mellett látták el vallási teendőiket. Az Abuszir-papirusz tanúsága szerint az V. dinasztia idejére átszerveződött a piramistemplomok vallási élete, megjelent a hentiu-se. Ekkortól a hemu-netjer feladata a halotti templom megtisztítása volt, amihez füstölést használtak.
Henti-se (többes számban hentiu-se)	Az V. dinasztia idején megjelenő alacsony papi rang, akiknek a kultuszszobor öltöztetése, ellátása volt a feladata. Kezdetben feltehetőleg azokat a parasztokat nevezték így, amelyek egy-egy síralapítvány földjein dolgoztak. A név valami olyasmit jelent, hogy "aki a tó/medence élén áll" - jelentése meglehetősen bizonytalan, és számos értelmezés létezik. Kákosy professzor szerint a vízzel jobban ellátott, jobban termő "tóföldek" művelőinek neve volt, például a piramisokhoz tartozó síralapítványoké. Később megbecsült ranggá vált. Ld. még: hemu-netjer.
Hercegi tincs	ld. gyermektincs
*Hery-hebet*	ld. felolvasó pap
Hettiták	Indo-európai nép, mely i.e. 1800 és 1200 között Anatólia vezető népessége volt. Jelentős erőt képviselő birodalmat hoztak létre és komoly hódításokat vittek véghez Szíria területén. Még Egyiptomot is fenyegették, legnagyobb csatájukat II. Ramszesszel vívták, akivel azután békét is kötöttek. A tengeri népek inváziója vetett véget a birodalmuknak.
Hieratikus írás	Görög eredetű szó, jelentése: szent, papi. A hieratikus írást a mindennapi dolgok lejegyzésére használták Egyiptomban az Óbirodalomtól kezdődően.
Hieroglifa (hieroglif írás)	Görög eredetű szó, jelentése "szent vésetek". Képszerű mássalhangzó-írás, melyet kb. Kr. e. 3000-től használtak Egyiptomban. Csak vallási és királyi szövegeket írtak vele, leginkább kőre. Jean-Francois Champollion fejtette meg 1822-ben a híres Rosette-i kő segítségével.
Himnusz	Istenekhez vagy uralkodókhoz írt dicsőítő költemény.
Hiposztyl csarnok (Hiposztül)	Olyan oszlopcsarnok, ahol a tetőt alkotó kőlapokat oszlopsorok tartják. Elnevezése a tartóoszlopot jelentő görög szóból származik.
Hórusz-név	ld. királynevek.
Hükszoszok	Eredeti egyiptomi nevük hekau-haszut, azaz "puszták fejedelmei". Ázsiából érkező megszállók, akik a második átmeneti korban kormányozták Egyiptomot.
Igaz Hangú	Eufemizmus: elhunyt, "néhai", egyiptomi nyelven maa herw
Intelmek (maximák)	Az ókori Egyiptomban nagyra becsült irodalmi műfaj, életbölcsességek, erkölcsi és társadalmi tanítások gyűjteménye. Egyes intelemszerzőket (Imhotep, Ptahhotep, Kagemni, Amenemope, stb.) nagy becsben tartottak, és munkáikat nagy számban másolták, írnokok ezrei pedig ezeken tanulták az írás művészetét.
Isteni hármasság	ld. Triász
Isteni kilencség	ld. Enneád
Istenlevél	Olyan felirat, melyben az uralkodó úgymond "jelentést tesz" az őt patronáló, általa imádott istenségnek mindarról, amit az istenség nagyobb dicsősége érdekében véghez vitt. Az istenlevél nem titkolt célja, hogy az uralkodó általa elnyerje az istenség további támogatását, kegyét, nem ritkán erre vonatkozó könyörgést is tartalmaz.
Ity-taui	Középbirodalmi főváros a Fájjúm-oázis bejáratánál, el-List közelében. I. Amenemhat alapította és a XII. dinasztia székhelye volt. A városnév jelentése: "A Két Ország Meghódítója"
Jubileum	ld. Szed-ünnepség
Ka, ka-lélek	A lélek egyik fele, amely a születéskor a testtel együtt keletkezik, és a halál után visszatérhet, ha megismeri a testet, és az elég ép. Gyakran ábrázolják a személy mögött állva, annál valamivel kisebb, mezítelen alakként, fején a ka hieroglifával (ka-tartásban felemelt kezek) és a személy nevével. Sosem ábrázolták a még élő személy ka-ját, csak a királyokét. Szép példája az ábrázolásnak Hór-Auibré (XIII. dinasztia) király ka-szobra.
Ka-szobor	A személy ka-lelkét ábrázoló szobor. Az alak általában mezítelen, fején pedig a ka hieroglifát tartja. (Ld. még a Galériában: Hór-Auibré király ka-szobra)
Ka-szolga	Az elhunyt ka-lelkének bemutatandó áldozatokról gondoskodó pap.
Kádes (Quadesh)	Város és erőd volt az Orontész folyó partján, ma Tell Nedi-mend, a szíriai Homsz mellett, Ciprus déli partjainak magasságában. Stratégiailag kiemelkedően fontos hely volt. A hozzá fűződő legnevezetesebb esemény a kádesi csata, amelyet Muwattalis hettita, és II. Ramszesz egyiptomi uralkodó vívott - tisztázatlan eredménnyel. Mindkét fél a maga győzelmének könyvelte el a végkimenetelt.
Kanopusz-edények	A halott belső szerveit tartalmazó edények. Egy rövid időszaktól (a líbiai uralom ideje) eltekintve mindig szerves része volt a sírmellékleteknek. Mindig négyet használtak a négy Hórusz-fiú szimbólumaként. Rendszerint emberi, vagy a Hórusz-fiúkat jelképező ember, sakál, majom és sólyom fejjel díszítették.
Karkemis	Város Szíria északi részén, az Eufrátesz partján; az egyiptomi hódítások legészakkeletibb pontja, a mai Dzserablusz.
Katarakta	vízesés, zúgó. A Nílus kataraktáit folyásiránnyal szemben számozzák, am. az első katarakta van legközelebb a Deltához (Asszuánnál).
Két Ország	Alsó- és Felső-Egyiptom. A különböző formulákban gyakran szereplő megnevezése az egyesített országnak. A fáraói titulatúrában "Két Úrnő" (nebti) alakban használatos, azonos jelentéssel.
Kettős Korona	A fehér és a vörös korona egymásbacsúsztatásával kialakult korona, mely a két ország fölötti uralom egyik szimbóluma volt.
Kilencség	ld. Enneád
Kiméra	Több állat testrészeiből összegyúrt képzeletbeli lény, általában szörny. Az ókori egyiptomiak, más keleti népekhez hasonlóan, szívesen ábrázolták ilyen fantázia alkotta lényekként az isteneket, démonokat, vagy akár a mesealakokat is. Jellemző példák: Toérisz istennő, Ammit a Lélekfaló, a szfinx, és egyesek szerint Széth is.
Királyi Fal (Uralkodói Fal)	A Delta nyugati szélén (Egyiptom határán) I. Amenemhat uralkodása idején épített erődrendszer, mely a Sínai-félsziget és Kánaán felől érkező betolakodókkal szemben védte az országot.
Királyi Gyermek	Herceg, vagy hercegnő, a király gyermekei.
Királyi titulatúra	ld. királynevek
Királylisták	Királyok nevének írásos jegyzéke, melyeket legtöbbször a templomokban helyeztek el és az ősök kultuszának tiszteletét szolgálták. Pontatlanságaik és hiányosságaik ellenére is értékes forrásul szolgálnak az egyes dinasztiák és uralkodók sorrendjét illetően. Négy királylistát ismerünk: a torinói királypapiruszt, a szakkarai királylistát, az abydoszi királylistát és a karnaki királylistát.
Királynevek	Az egyiptomi fáraóknak 5 titulusuk volt és mind az öthöz egy-egy név járult. Ezek a titulusok voltak: Hórusz, Arany Hórusz, Két Úrnő, Felső- és Alsó-Egyiptom Királya és Ré Fia. Az utóbbi két nevet írták csak kartusba. Az adott titulushoz tartozó nevet a titulussal jellemezzük (pl. Hórusz-név). A titulusok a korok folyamán apránként adódtak a névhez: a Hórusz-név először Narmernél jelenik meg, az Arany Hórusz közvetlen előzménye Dzsószer Arany Nap neve. Kheopsznál Két Arany Hórusz alakban szerepel, valószínűleg a két ellenfél: Hórusz és Széth megbékélését fejezi ki. A Felső- és Alsó-Egyiptom királya (niszut-biti) az I. dinasztia idején az országegyesítésre utalóan jelenik meg. A Ré fia név először Dzsedefré nevében használatos. A Ré fia címet követő nevet az V. dinasztia óta írták kartusba, a fő királynevet a III. dinasztiától kezdve.
Királynői piramis	A piramis-komplexumhoz tartozó, általában azon belül elhelyezkedő szatellita, amely a király feleségének (feleségeinek) vagy más hozzátartozójának készült. Egyes esetekben a piramis-komplexumtól távolabb is állhatott (ld. pl. Teti piramisánál). Többnyire egykamrás, de előfordul összetettebb belső szerkezetű is (pl. a Nagy Piramis királynői piramisainál). Az első királynői piramisok a Nagy Piramis mellett, az utolsó feltételezhetően a XIII. dinasztia-beli Hendzser piramisa mellett épültek
Kopt	1. Keresztény egyiptomiak a római kortól ( a görög aigüptosz = egyiptomi szóból). 2. Mai egyiptomi kisebbség, az ókori egyiptomiak leszármazottai, jellemzően keresztények. 3. Az egyiptomi nyelv fejlődésének utolsó állomásaként kialakult nyelv, amelyik már (kibővített) görög ábécét használt. Mára kihalt, csak liturgikus (egyházi szertartási) nyelvként él tovább.
Korbács, királyi "légycsapó"	Ld. neheh
Körfal	ld. temenosz
Kultuszszobor	Istent vagy az elhunytat, esetleg annak lelkét ábrázoló szobor, amely előtt a neki szóló szertartásokat bemutatják.
Kusita	ld. Napata
KV-[szám]	Kings' Valley - azaz a Királyok Völgye sírjai. Ezzel a betűjellel jelölik a szakirodalmak a thébai nyugati parton, a Királyok Völgyében található uralkodói és nemesi sírokat. Az utánuk álló szám alapján különböztetik meg a rengeteg sírt egymástól.
Levante	A Földközi-tenger keleti partvidékén elterülő térség, a mai Izrael és Jordánia, valamint Libanon és Szíria egy része, az ókor nagyhatalmainak állandó expanziós célterülete és az egymás felé fenntartott területi követelések ütközési pontja.
Libúk	A Líbiai-sivatagban élő törzsek összefoglaló neve, később ezek egyik legerősebbike. Függőlegesen állított strucctollat viseltek a hajukban, az ábrázolásokon ez az egyik fő ismertetőjelük.
Lingua franca	Közvetítő nyelv különböző ajkú népek között. Eredetileg azt az arab elemekkel teleszőtt újlatin (elsősorban olasz és francia keverék) nyelvet jelentette, ami a Földközi-tenger térségében ilyen célokra elterjedt.
Legitimáció legitim, legitimitás	Valamilyen rangra, címre, hatalomra való igényjogosultság elismertetése. Elsősorban a trónigénnyel, uralkodói utódlással összefüggésben használatos. Legitim: (trónra, stb.) jogosult, legitimitás: jogosultság.
Légycsapó, királyi "korbács"	Ld. neheh
Lunáris	A Holddal kapcsolatos, a Hold által produkált jelenségekkel kapcsolatos.
Ma-k	Ld. maswasák.
Magházas technika	A középbirodalmi piramisok jellegzetes építési technikája: sugarasan felhúzott mészkő váz alkotta rekeszeket töltöttek fel homokkal, sziklákkal, nyerstéglával, majd a kialakult szerkezetet turai mészkővel borították. Impozáns látványt nyújtó nagy piramisok épültek így, sokkal gyorsabban és olcsóbban, mint az Óbirodalom idején, de sokkal rosszabbul állták az idő romboló hatását.
Manethón királylistája	Manethón a Kr. e. III. században élt görög történetíró, aki I. Ptolemaiosz Szótér megbízására megírta a fáraókori Egyiptom történetét és kidolgozta királyainak sorrendjét. Az általa felállított sorrend már több helyen megingott, de műve mindenképpen sok segítséget nyújtott a történészeknek. Tőle származik az egyiptomi uralkodók felosztása 30 dinasztiára.
Maswasák, ma-k	Az egyik legerősebb líbiai törzs, akik I. Széthi idején jelentek meg a tjemehuk (egy másik, déli líbiai törzs) földjén. Vízszintesen betűzött strucctollat viseltek a hajukban, erről ismerhetők fel az ábrázolásokon. További névalakjaik még: masuasu, meswes, stb.
Masztaba	Előkelő személy sírja, amely felépítménye alakja miatt kapta ezt a nevet (masztaba arab szó, jelentés "pad"). Az archaikus kortól az első átmeneti korig gyakran királyok is temetkeztek masztabába.
Maximák	ld. intelmek
Meidum (vagy Médum)	A Fájjúm-depresszióban található, itt áll Huni piramisa (a Hamis Piramis), és több, III. dinasztia-beli nemesi sír. Külön megemlítendő Rahotep és Nofermaat sírja. Az utóbbiban különleges eljárással, üvegpaszta-berakással készült domborműveket találtak, ami valószínűleg bonyolultsága miatt, egyedülálló. Nofermaat sírjában volt a híres "meidumi ludak" festmény.
mellékpiramis	1.) Ld. szatellita 2.) A piramis-komplexumhoz tartozó, kis méretű szatellita, amit feltehetőleg kultikus céllal állítottak. Más feltételezések szerint az elhunyt kanopuszait helyezték el benne. Mérete valószínűleg sehol sem haladta meg a főpiramis egyötödét, illetve a 25 métert, és rendszerint (de nem kivétel nélkül) egykamrás, gyakran T-alakú kamrával. Az első ilyen épület a Hamis Piramis mellékpiramisa, az utolsónak tekintett mellékpiramis I. Szeszósztrisz piramiskomplexumához tartozik. Vannak azonban későbbi mellékpiramisok is, amelyek valószínűbb, hogy királynői piramisnak épültek - ezek közül a XIII. dinasztia-beli Hendzser építménye a legfiatalabb.
Memphisz	Város a két ország határán, a mai Kairótól kb. 40 km-re délre. Fennállása során többször is, és hosszú ideig királyi székhely. A várost Menész (Aha) alapította székhelyül, eredeti neve Ineb-Hedzs (Fehér Fal). Később I. Pepi piramisának neve után lett Men-Nofer-Pepi, abból alakult "Memphisz"-szé. Ma szórványosan láthatók romjai, nagy részén település áll, és nem feltárható. Egyiptom ókori történelmében mindig játszott kisebb-nagyobb szerepet, különleges fekvése miatt.
Mitanni	Birodalom a Közel-Kelet északnyugati részén. Hatalmának fénykora a Kr. e. II. évezredre tehető. Különösen lótenyésztésükről voltak híresek.
Moirisz-tó	Nagy kiterjedésű tó a Fájjúm-depresszióban, ókori nevén Merur, ma Birkhet el-Kharun. Vizét a Nílusból, a József-csatornán (arabul Bar el Juszuf) át kapja. III. Amenemhat zsilippel és gáttal szabályozta. A tó kiterjedése sokkal nagyobb volt, mint ma.
Múmia	Az öröklét biztosítására tartósított holttest. Már egészen korán megkezdődik a halottak mumifikálása, amelyhez az elgondolást valószínűleg a sivatag száraz, nátronizáló körülményei között jó állapotban maradt holttestek adták. A mumifikálás eljárása koronként más és más. Viszonylag pontos leírást ad az eljárásról Hérodotosz. A lényeges elemeket a belső szervek eltávolítása, nátronizálás (nátronos fürdőben átitatás), majd a holttest balzsamozása és védőburkolattal (balzsamokkal átitatott vászoncsíkokkal, időnként bitumen bevonattal) ellátása képezte. A múmiát oltalmazó és a túlvilágra bejutást segítő amulettekkel látták el, és egyes részekre, például az ujjakra külön mechanikus védőket tettek, például aranyból. Bagawatban látható időnként spontán mumifikálódott múmia is, ha az őrök megfelelő baksist kapnak. (Az arab eredetű szó bitumen jelentésű, de ezt az anyagot csak a görög-római korban használták mumifikáláshoz.)
Muwattalis	(Kr.e. 1308 - 1285.) Az egyik legnagyobb hettita uralkodó, aki a kádesi csatában II. Ramszesz ellenfele volt. Bölcs uralkodóként és kiváló hadvezérként ismerjük.
Nagy Gágogó	Az egyik teremtésmítosz szerint az Ősmadár, amelyik a Világtojást rakta.
Napata (Kus)	Ókori állam a mai Szudán területén. Kúsnak vagy kusita államnak is hívják, Napata tulajdonképpen a fővárosa. A Kr. e. VIII. században alakult meg és uralkodói Egyiptom fölé is kiterjesztették hatalmukat egy időre.
Naosz	A templom szentélye, ahol az isten szobrát tartották. Ide belépni csak a kijelölt papoknak, a főpapnak és a fáraónak volt joga. A naosz a templom legvédettebb, egyben legsötétebb része, egyes templomokban úgy van kialakítva, hogy az év egy bizonyos napjának egy bizonyos órájában besüssön a nap az isten szobrára.
Napbárka	Ré bárkája, amelyen az égen áthajózik, illetve az ezt szimbolizáló kultikus tárgy: valódi hajó vagy makett.
Naptemplom	Az V. dinasztia idején teret nyert nap-kultusz templomai. A leghíresebb naptemplom a heliopoliszi volt, amiből sajnos mára semmi sem maradt. Eredetileg 4 vagy 5 naptemplom volt de egyedül Neuszerré abu-gorábi naptemploma maradt fenn.
Neheh, királyi "légycsapó", királyi "korbács"	A fáraó jelvények egyike, a gyakran "légycsapó"-ként vagy "korbács"-ként emlegetett, de kalászra is emlékeztető kék-arany jogar, mely általában a fáraó bal kezében látható.
neheh	Az egyiptomi örökkévalóság-felfogás dinamikus fele, az örök változás, fejlődés körforgásának örökkévalósága. Kiegészítő párja a dzset. Írásképében - jellemző módon - a napkorong szerepel determinatívumként.
Nehen	A predinasztikus és archaikus korban fontos szerepet játszó felső-egyiptomi település. Hórusz kultuszának egyik székhelye volt, félúton Eszna és Kom Ombo között. Görög neve Hierakónpolisz.
Nekropolisz	Temetkezési hely, ahol nagy számú sír található, "Holtak városa". Általában a településen kívül, a sivatag és a termőterület szélén helyezkedett el.
Nemesz-kendő	Általában fehér, nem ritkán csíkos, jellegzetesen trapéz alakban hajtott vászonkendő, mely a fejet védte a tűző, egyiptomi naptól. Arany (sárga) színű, kékkel sávozott változata az uralkodói fejdíszek egyike, amelyet elöl általában ureusz díszít. A kendő szárnyai két oldalt a mellkasra érnek, hátul orsóba összesodorva záródik. Talán a legjellegzetesebb fáraói fejék, ilyen látható a Szfinxen, és Tutankhamon halotti maszkján is. Néha csak kiegészít más koronát (ld. II. Ramszesz egyes ábrázolásain.)
Niello	Díszítési eljárás, amit nemesfémeken használnak. Finoman kivésett mintába aranyból, ezüstből és ónból készült ötvözetet öntenek, melegítéssel rögzítik, majd a felületet gondosan felpolírozzák, és a csillogó felszínen kirajzolódik az eltérő színű mintázat. (Ld. még: Tausírozás)
Nomarkhosz	nomosz-kormányzó, hivatali arisztokrata
Nomosz (nomosz-rendszer)	kerület Egyiptom az ókorban 42 kerületre volt felosztva. Ezt nevezzük nomosz-rendszernek, melynek kialakulását a III. és IV. dinasztia fordulójára tehetjük.
Nyugati Völgy	A Királyok Völgye nyugati mellékága, ahol kis számú sír található. Nevezik Majmok Völgyének is, az Ay fáraó sírjának díszítésén látható babuinok után.
Obeliszk	Függőleges, négyzet keresztmetszetű, egyetlen kőtömbből faragott, tűre emlékeztető oszlop, a tetején piramidionnal. Eredete az egyiptomi napkultuszhoz vezethető vissza. Ld. még: benbenet.
Orákulum, orakuluum	Jóslat forrása
Osztrakon	Cserépdarab, vagy lapos kődarab, amit arra használtak, hogy írjanak rá. Sok feljegyzés osztrakonokon maradt fenn. Az írnok-növendékek is előszeretettel használták a drága papirusz helyett.
Ozírisz-[név]	A kifejezés azt jelzi, hogy a szóban forgó személy meghalt, és Ozírisszé vált, egyesült azzal. A [név] részen az elhunyt neve áll.
Paletta	ld. fogadalmi paletta
Papirusz	1. Cyperus Papyrus, a Nílus mocsaraiban őshonos növény. Mára gyakorlatilag kihalt, kevés helyen termesztik ugyan a turisták kedvéért, de vadon már nem terem. Neve a görög papirosz szóból ered, melynek eredetét egyiptomi szóra vezetik vissza (a fáraóé, a fáraó tulajdona). A növénynek szinte minden részét felhasználták valamilyen gyakorlati célra. Hétköznapi használati tárgyak egész sorához szolgált alapanyagul, de még épületeket is emeltek belőle. Édes, nagy cukortartalmú belét fogyasztották is. Mégis az írás alapanyagaként vált a legelterjedtebbé és legismertebbé. A mai papír szavunk is innen ered (és nem csak a magyar nyelvben, hanem számos idegen nyelven is.) 2. Papirusznövényből készült lap, fontosabb iratok hordozóanyaga. Igen ellenálló, jól bírja a hajtogatást és az összetekerést. A fontosabb papirusztekercseket rúdra vagy saját végére feltekerve, gyakran díszes tokban, korsókban tárolták. Mivel viszonylag drága volt, rendszerint mindkét felére írtak. Előfordult, hogy a papiruszt többször is felhasználták, letörölve róla a már feleslegesnek ítélt régebbi írást.
Partikula	Nyelvtani fogalom, az egyiptomi nyelv egyik sajátossága. Nevének jelentése "részecske" (latinul). Azokat az a szavakat nevezzük partikuláknak, melyeknek (nagyon lesarkítva!) különösebb mondatbeli szerepük nincsen, tulajdonképpen jelentéktelenek, mégis színezetet, árnyalatot adnak a mondatnak. Az angol ezeket a szavakat "filler" néven emlegeti, a magyar talán a "töltelékszó" kifejezést használja. Megkülönböztetünk *enklitikus* (simuló) illetve *nem-enklitikus* partikulákat, attól függően, hogy hol állnak a mondatban. Csak a nem-enklitikus partikulák (vagyis azok, amelyek nem simulnak az egyetlen más szóhoz sem), állhatnak a mondat elején!
Pektorál (melldísz)	Általában vallási szimbólumokkal nagyon gazdagon díszített ékszer, amelyet többnyire rekeszberakással, drága- és féldrágakövekkel ékesítettek. Motívumkincse igen gazdag, és többnyire rendkívül összetett, gyakran félszáznál is több oltalmazó szimbólum is megjelenik egy-egy példányon. Igen gyakori a naoszt formázó pektorál, amelynek központi csoportja rendszerint az uralkodót oltalmazó istenekből, démonokból, szimbólumokból tevődik össze. Erre jó példa Undebaudet tábornok pektorálja. Léteznek egyszerűbb, homogénebb pektorálok is, ezek közül az egyik legszebb Tutankhamon szárnyas szkarabeuszt formázó szív-pektorálja, amelyen a középső csoport a fáraó nevét adja ki, ennek keretét pedig a szkarabeusz keselyűszárnyai (!) adják. A pektorált önálló ékszerként, a szív fölé függesztve viselték, és bizonyos fokú rangot jelentett.
Perisztül udvar	Oszlopsorokkal körbevett nyitott udvar.
Per Ramszesz	II. Ramszesz által épített birodalmi főváros a Deltában. A hajdani hükszosz főváros, Avarisz helyén épült és korának legpompásabb városa volt. Feltárásai jelenleg is folynak.
Piramidion	A piramis vagy az obeliszk tetején lévő, időnként nemesfémmel burkolt, négyszög alapú gúla alakú rész.
Piramis	A fáraó halotti kultuszához tartozó, általában négyzet alapú gúla alakú építmény, legtöbbször a király temetkezési helye is. A "Fényhegy" szimbóluma, és azt a mitikus létrát jelképezi, melyen az elhúnyt fáraó feljut az istenek közé.
Piramis komplexum	Épületegyüttes, rendszerint a piramis köré épített templomokból, kiegészítő épületekből, ünnepi udvarokból, stb. Az Óbirodalomra jellemző szerkezetnél a központban a piramis áll, ennek tövénél van a halotti templom, amelyhez a feljáróút (felvezető út, angolul causeway) vezet, és ennek aljában áll a völgytemplom. Számos változata ismert.
Piramis-szövegek	Vallásos szövegek, melyeket először Unisz fáraó (V. din.) iratott fel a piramisába.
Portkullisz, zárókő	Nagy méretű, kemény kőzetből faragott kőtömb, amely a piramisok járatainak elzárására szolgált. (Nem azonos a boltíveknél alkalmazott zárókővel!) Egyes piramisoknál eltérő megoldással eresztették a helyére. A Nagy Piramis sírkamrájának három zárókövét felülről eresztették a helyére, míg egy negyediket a Nagy Galéria előtt csapóajtó-szerűen ereszthettek le a feltételezések szerint. Más piramisoknál a járaton leeresztett kődugót használtak portkulliszként, több helyen pedig saját súlyuktól beforduló tömböket alkalmaztak, gyakran igen nagy mérnöki leleményességet tanúsítva. Számos piramisban a portkulliszok azért nem teljesíthették eredeti feladatukat, mert a sírrablók egyszerűen a puhább kőzetben alagutat vájva megkerülték a sokkal keményebb akadályt.
Processziós út	Ünnepi menetekhez kiépített díszes út, rituális célokra. Egyik fajtája a feljáróút.
Pronaosz	A templomokban a szentély előtti helyiség.
Ptolemaida	Ptolemaiosz-kori; Nagy Sándor utódaihoz kapcsolódó, vagy azokkal egykorú (Kr.e. 331-Kr. sz. 37 között)
Punt, punti expedíció	Feltehetően Szomália földjén elhelyezkedett ország, mellyel Egyiptomnak kereskedelmi kapcsolata volt már a Középbirodalom idején is. Később ez feledésbe merült, Hatsepszut egyik nagy tette volt, hogy új expedíciót indított oda. Az expedíció sikerét halotti templomának Punt-csarnokán is megörökítette.
Pylon, pülón	Görög eredetű szó, jelentése: kettős kapu. Templomok, fontosabb középületek bejáratát közrefogó két, téglalap alaprajzú, felfelé szűkülő torony alkotja, melyet a kapu alacsonyabb (és keskenyebb) tömbje köt össze. A pylon sarkait rendszerint hengertag díszíti, felül kifelé hajló, un. palotapártázat zárja le. Már az Óbirodalom idején (prototípusa Neuszerré halotti templománál) megjelenik, és a görög-római korban is alkalmazták.
QV-[szám]	Queens' Valley - azaz a Királynők Völgye sírjai. Ezzel a betűjellel jelölik a szakirodalmak a thébai nyugati parton, Királynők Völgyében található királyi és nemesi sírokat. Az utánuk álló szám alapján különböztetik meg a rengeteg sírt egymástól.
Raisz	Arabul *vezető*, ma rendszerint a külföldiek mellett idegenvezetőként tevékenykedő helyi embert értjük alatta.
Ramesszida	Ramszeszek-korabeli, velük egykorú, XIX. dinasztiához tartozó. Elsősorban II. Ramszesz idejére alkalmazzák.
Receptív zónák	A hódítás célterületeinek megkülönböztetése az ott élők kulturális szintjéből következő, központi hatalmat kiszolgáló intézményrendszer alapján. Elsődleges receptiv zónának nevezik azt, ahol a szükséges intézményrendszer olyan szinten áll, hogy a hódító a saját intézményrendszerét arra alapozva, kisebb átszervezésekkel létre tudja hozni. *Másodlagos receptív zónában* az intézményrendszer kezdeményei megvannak, de jelentős szervezési munkát igényel a kialakítása. Harmadlagos receptív zóna az, ahol a szükséges intézményrendszer nincs meg. Egyiptom vonatkozásában elsődleges receptív zóna a hasonló kultúrával, hasonló intézményrendszerrel rendelkező szíria-palesztinai városállamok területe, másodlagos receptív zóna a félnomád törzsek területe, ahol a téli szálláshelyen már megvannak az intézményrendszer kezdeményei. Harmadlagos receptív zóna a nomád törzsek területe, ahol az intézményrendszer teljesen hiányzik, mivel nincs állandó központ.
relatív kronológia	ld. abszolút és relatív kronológia
Relief	dombormű Fajtái: magas dombormű, alacsony dombormű és vájt dombormű. Egyiptomban csak az utóbbi kettőt használták, az alacsonyat a belső terek díszítéséhez, a vájt reliefet pedig külső falfelületeken.
Risi-szarkofág (Rishi-szarkofág)	A XVII. dinasztia idején megjelenő, a XVIII. dinasztia közepéig divatos anthropoid szarkofág, amelynek testét szárnyakat idéző toll-mintázat borítja. A mintázat az elhunyt ba-lelkét, a ba-madarat jelképezi, de az ég istennőjét, Nutot is szimbolizálhatja. Érdekes jellegzetesség, hogy a risi-szarkofágok mindig nemesz-kendővel ábrázolják a halottat. A risi-szarkofág királyi temetkezéseken épp úgy előfordul, mint alacsonyabb rangú emberek sírjában.
Rosette-i kő	Kerekded fekete kő, amit 1799-ben Bouchard, Napóleon egyik tisztje talált Rosette település mellett. A kövön háromféle felirattal szerepel ugyanaz a ptolemaiosz-kori szöveg: hieroglif, hieratikus írással, és görögül. A kőnek fontos szerepe volt Champolion számára abban, hogy az egyiptomi írást megfejtse.
Saduf	Vízkiemelő szerkezet, leginkább a mi gémeskutunkra hasonlít. Függőleges oszlopra rögzített, mozgatható keresztrúd egyik végéről bőr vödör lóg, a másik végén ellensúly segíti a vízzel teli vödör kiemelését.
Saruhordozó	Igen magas rangú egyiptomi tisztviselő, a királyi udvar egyik első embere. Gyakorlatilag a fáraó közvetlen tanácsadója (sarujának hordozója = aki mindig mellette van). A tisztség eredete a predinasztikus korba nyúlik vissza. Már Narmer király palettáján is megjelenik, és, bár a király alakja mellett eltörpül, személye és tisztsége fontosságáról képet ad maga a tény, hogy a király személyét dicsőítő győzelmi, fogadalmi kegytárgyon ábrázolják. Ábrázolásának jellegzetes elemei a saruk és egy vizeskancsó.
Síralapítvány	Földadomány, amelyet a sír fenntartásának és a halotti kultusznak költségeire adományozott a fáraó.
Siwa oázis	Nagyon nehezen megközelíthető oázis a Líbiai-sivatag közepén. Sajátos kultúrája és szokásai mellett fekvéséből adódó különleges jellege is egyedülállóvá teszi. Az ókorban nagy hírű Amon-templom volt ott, melyet Nagy Sándor is felkeresett - ekkor nyilvánították Amon fiának, és így nyert legitimitást Egyiptom trónjára.
Sorstéglák szülőtéglák	Az egyiptomi asszonyok téglákon szültek, és ezekre az un. szülőtéglákra egyes, általánosan el nem fogadott felfogás szerint Thot felírta az újszülött sorsát. (Az egyiptomi vallás rendszerint tagadta az eleve elrendeltetettséget.) A sorstéglák megjelennek időnként a Halottak Könyve ábrázolásain is, a szív mérlegelésénél, mint az elhunyt sorsának jelképei.
Status quo (ante)	Az adott (valamilyen eseményt megelőző) helyzet, a kialakult körülmények, elsősorban a politikában.
Suppiluliumas	A legnagyobbként elismert hettita uralkodó, aki jelentős mértékben kiterjesztette Hatti uralmát, megteremtve ezzel a Hettita Birodalom nagyhatalmi pozícióját. C. W. Ceram a Hettiták regénye című könyvében "Elő-Ázsia Nagy Károlya"-ként tiszteli. Kiváló helyzetmegítélő képessége és bölcsessége vallási türelemmel és politikai mértéktartással párosult. Egyiptomi források szerint négy évvel Tutankhamon után halt meg (Ceram szerint uralmának időszaka Kr. e. 1375-1335)
Szaisz	Város a Delta nyugati felében. Néith istennő fő kultuszhelyeként tisztelték (a város egyiptomi neve: Per Neith, "Néith Háza"), emellett a XXVI. dinasztia fáraóinak fővárosa volt.
Szarkofág	Általában kőből vagy fából és nemesfémből készült koporsó, az egyiptomi temetkezés és halotti kultusz egyik elengedhetetlen eleme.
Szatellita	A piramis-komplexumhoz tartozó kisebb piramis, amely a piramis körül, rendszerint a piramis-komplexum körfalain belül áll. Már a III. dinasztia végén megjelenik egyik fajtájuk, a mellékpiramis a meidumi Hamis Piramisnál. A királynői piramisok csak később, Kheopsz piramisánál bukkannak fel először.
Szed-ünnep (Heb szed)	Jubileumi ünnepség, amely a fáraó megfiatalítását, és ezáltal az ország megerősítését célozza. Rendszerint a harmincadik uralkodási évben tartották az elsőt, majd két-három évente megismételték. A szed-ünnepség rítusai között szerepelt a fáraó futása, dzsed-oszlop állítása, amelyek a fáraó erejének kinyilvánítását illetve biztosítását szolgálták.
Szem-pap	Jelentése ismeretlen, magas udvari cím, amely valószínűleg nem járt rendszeres papi funkciókkal.
Szema-taui	Az országegyesítés szimbóluma, a fáraói hatalom jelképe is. A Felső-Egyiptomot jelképező papiruszt és az Alsó-Egyiptomot jelképező lótuszt általában két isten (többnyire Hapi) csomózza össze, lábával megtámasztva a kévét. A Középbirodalom idején már a szimbólum fölött a fáraó kartusa jelzi, hogy kinek nagyságát hirdeti a jelkép. Maga a szimbólum nagyon régi eredetű, az Óbirodalomig visszakövethető. Egy egyszerűbb változata rendszeresen előforduló bútordíszítés is volt, megtalálható Tutankhamon trónusán éppúgy, mint Hotepheresz (III-IV. dinasztia: Sznofru felesége, Kheopsz anyja) hatalmas karosszékén.
Szerdáb	Az óbirodalmi sírok elfalazott fülkéje, ahol az elhunyt halotti szobra volt elhelyezve. Egyetlen ablak, vagy csak egy kis kémlelőnyílás biztosította, hogy az elhunyt lelke kapcsolatot tarthasson a külvilággal, és a neki bemutatott áldozatokat megkaphassa. A szó maga arab eredetű és "pince" a jelentése.
Szerekh	Palota homlokzatát ábrázoló téglalap, a kartus őse, amelynek felső részébe írták az uralkodó nevét. Először Narmer palettáján jelenik meg. Tetején egy vagy két Hórusz-sólyom is lehet, Peribszen esetén azonban a Széth-állatot, Haszekhemui esetében pedig Hórusz és Széth alakjait találjuk. (ld még a képen: Szereh Dzset király sztéléjén)
Szfinx	Oroszlán testű és kos- vagy emberfejű szobor. Leghíresebb és legnagyobb a gízai, de sok van. Gyakran szfinx-sorok között vezetett az út a nagyobb templomok bejáratához. Egy ilyen kos-fejes szfinx-sor látható ma Karnak és Luxor előtt is. A legszebbek az óbirodalmi, ramesszida és thutmoszida szfinxek, a legcsúnyábbak a középbirodalmiak. (Bocsánat, III. Amenemhat - élet, üdv, egészség!)
Szoláris	A Nappal kapcsolatos, a Nap által produkált csillagászati jelenségeken alapuló.
Sztélé	Négyszögletes, felül lekerekített, faragott, feliratos kőlap, mely fogadalmi táblaként vagy győzelmi emlékműként, esetleg határjelzőként szolgált. Maga a szó görög eredetű.
Tanisz	Város a Delta keleti felében. Helyzete körülbelül megegyezik a korábbi Avarisz és Per-Ramszesz helyével. Királyi székhely volt a XX.-tól a XXII. dinasztiáig.
Tausírozás	Fémtárgyakon használt díszítési eljárás. A tárgyba mintát vésnek, majd más, rendszerint nemesfémből készült huzalt kalapálnak a vésetbe, amely így elütő színével díszíti a tárgyat. (Kicsit hasonlít a niellóhoz, vagy az intarziához.) Teljesen valószínűtlen, hogy a ta uszir egyiptomi kifejezésből eredjen a neve... :o)
Temenosz, körfal	A templomi épületegyüttesek, paloták körül felhúzott fal, mely az épülethez tartozó megszentelt terület határát jelöli. Szimbolikusan a rendet (az ahhoz tartozó területet) választja el a külső világot jellemző káosztól, mindent, ami szent, a profántól. Jellemzően nyerstéglából építették, felületét időnként díszítették.
Tengeri népek	Vegyes etnikumú, a Földközi tenger medencéjében élő indo-európai népek gyüjtőneve, akik i.e. 1200 körül kelet felé irányuló mozgásukkal átrendezték a Közel-Kelet képét és erőviszonyait. III. Ramszesz sikerrel szállt szembe velük Egyiptom védelmében. Az akhaiwasák (achájok), turusák (etruszkok, esetleg tarszosziak), sekelesek (szicíliaiak), lukák (lükiaiak) és sardanák (szárdok) alkották őket. A ma ismert népcsoportokkal való beazonosításuk nem teljesen biztos.
Teriomorf (ábrázolás)	Állati vagy fél-állati alak, mely igen gyakran jellemzi az egyiptomi ábrázolásmódot.
Théba	Az egyik, ha nem legjelentősebb város Felső-Egyiptomban, majdnem félúton a legfőbb vetélytárs Memphisz és az első katarakta között. Hosszú ideig uralkodói székhely, fénykora az Újbirodalom idejére esik. Eredeti nevén Uaszet vagy Waszet, ma (Karnak és) Luxor áll a helyén. Műemlékekben rendkívül gazdag - hozzá tartozik ugyanis a "thébai nyugati part"-hoz a Királyok és a Királynék völgye, Deir-el-Bahari, Medinet Habu, Deir-el-Medina, stb.
Titulatúra	ld. királynevek
*Tjati*	ld. vezír
*Tjemehu*	Egy dél-líbiai törzs, már az Óbirodalom idejétől ismertek. Az Újbirodalom derekán a maswasák szorították ki őket területeikről.
Thutmoszida	I. Thotmesszel és leszármazottaival kapcsolatos, azokkal egykorú (kb. Kr.e. 1493 - 1425). A kor nevezetes uralkodói I. és III. Thotmesz, és Hatsepszut. Szobraikra jellemző a kerekded arc, hangsúlyos pofacsontokkal, erőteljes, hajlott orral. A kort trónviszály árnyékolta be, amit "a thutmoszidák hatalmi harca" néven ismerünk.
Triász, Istenhármasság, hármasság	Az egyiptomi pantheonnak több ilyen "családja" is van. Általában egy isten, egy istennő és egy gyermek isten alkotja a hármasságot de ez alól vannak kivételek (pl. két istennő és egy gyermek isten). A három legnépszerűbb triász a thébai (Amon, Mut és Honszu), az elephantine-i (Hnum, Szatet és Anuket), valamint a memphiszi (Ptah, Szehmet és Nofertum).
TT-[szám]	Theban Tombs - azaz thébai sírok. Ezzel a betűjellel jelölik a szakirodalmak a thébai nyugati parton található nemesi sírokat. Az utánuk álló szám alapján különböztetik meg a rengeteg sírt egymástól.
Tura (Rau, Ra-aw)	Kiváló minőségű mészkövéről nevezetes kőfejtő Kairótól délre. Az innen származó kő az asszuáni gránit mellett a legnemesebb építőanyag volt az ókori Egyiptomban. A legfontosabb szerkezeti elemektől kezdve a piramisok burkolatáig mindenhol előszeretettel használták, ahol egyenletes minőségű, erős és szép anyagra volt szükség.
Uab-pap	ld. wab-pap
Uasz-jogar	Hatalmi jelkép, alul villás végződésű hosszú pálca, amely fent állati fejet visel, amely Széth-re emlékeztet. Rendszerint istenek kezében találkozhatunk vele.
Udzsat-szem	Hórusz szeme, melyet Hórusz a Széth-tel vívott küzdelme során elveszített, ám Thot visszaadta neki.Erőteljes amulettként segített a bajokból való kilábalásban, betegségből való gyógyulásban. (Magát a bajt nem előzte meg.)
Ugarit	Észak-szíriai város volt a Földközi-tenger mellékén, az egyiptomi érdekszféra egyik kiemelt jelentőségű helye.
Ureusz	A királyi fejékek homlokrészét díszítő kobra, a királyság védelmezője. Ré-Harakhti és Haroérisz ábrázolásain a napkorong védelmezője, akár többedmagával is. Később az Istenek rovatunkban szólunk még róla.
Usébti (suabti, swabti)	"Aki válaszol" - sírmellékletként állított, tulajdonosának vonásait őrző szobrocska, aki az elhunytat helyettesíti, ha a túlvilágon dolgozni hívják.
Uzeht-gallér	Széles, gyöngyökből összeállított, több soros ékszer, alsó részén gyöngy vagy nemesfém függőkkel, hátsó részén ellensúllyal. A gyöngysorokat félköríves, vagy gyakran sólyomfejet formázó széles arany dísz fogja össze. Feltehetőleg hatalmi jelvény is volt, de a közemberek ábrázolásain is igen elterjedt. A világ múzeumaiban számos szép állapotú példány található. (Uzeht = széles)
Uzurpálás	eltulajdonítás Egyes királyok az épületekről kivakarták elődeik nevét és a sajátukkal helyettesítették, hogy saját művükként tüntethessék fel az utókor számára.
vádi, wadi	Sivatagi aszóvölgy, időszakos folyók rendszerint kiszáradt medre.
Vezír, tjati	Az egyik legfőbb méltóság a fáraó után, nem katonai, hanem közigazgatási jellegű cím.
Völgytemplom	A piramisokhoz tartozó templomegyüttes alsó épülete, a halotti kultusz egyik helye.
Vörös Korona	Alsó-Egyiptom alacsony, kerek, vörös (valószínűleg vörös anyaggal bevont) koronája.
Wab-pap (uab-pap)	Legalacsonyabb papi méltóság, tagjai tényleges templomi szolgálatot adtak. A wab szó jelentése: tiszta.
Wasz-jogar	ld. Uasz-jogar
WV-[szám]	Western Valley - azaz a Nyugati Völgy sírjai. Ezzel a betűjellel jelölik a szakirodalmak a thébai nyugati parton, a Királyok Völgyének nyugati ágán található uralkodói és nemesi sírokat. Az utánuk álló szám alapján különböztetik meg a sírokat egymástól.
Zárókő	ld. portkullisz