Görög - római
kor
(Kr.e. 331 - i.sz. 37)
| Nagy Sándor (Kr.e. 332 - 323) |
Az egyiptomiak nem hódítóként, hanem felszabadítóként üdvözölték. Alexandria, az általa alapított főváros a hellenisztikus világ kulturális központja lett. A Síwa oázisba tett zarándoklata alkalmával a papok Amon fiának nyilvánították, így isteni legitimációja volt Egyiptom trónjára. |
| Philip Arrhideusz | |
| I. Ptolemaiosz Szótér | |
| II. Ptolemaiosz Filadelfosz | |
| III. Ptolemaiosz Eurgetész | |
| IV. Ptolemaiosz Filopátor | |
| V. Ptolemaiosz Epifánész | |
| VI. Ptolemaiosz Filometor | |
| VII. Ptolemaiosz Neosz Filopátor | |
| VIII. Ptolemaiosz Eurgetész | |
| III. Kleopátra és IX. Ptolemaiosz II. Szótér |
|
| III. Kleopátra és X. Ptolemaiosz I. Alexandrosz |
|
| Kleopátra Bereniké | |
| XI. Ptolemaiosz II. Alexandrosz | |
| XII. Ptolemaiosz Neosz Dionüszosz | A "Flótás" (Orietész). Számos gúnynév ragadt rá kicsapongó életvitele miatt. Még uralkodói névválasztása is korhely voltára utal (Dionüszosz). Hosszú időt töltött Rómában, ahol soha meg nem adott kölcsönöket felvéve komolyan átrendezte a lovagi rend gazdasági helyzetét ;o) |
| IV. Bereniké | |
| VII. Kleopátra Philopatór és XIII. Ptolemaiosz |
|
| VII. Kleopátra Philopatór és XIV. Ptolemaiosz |
|
| VII. Kleopátra Philopatór és XV. Ptolemaiosz Cezarion (Kr.e. 44 - 30) |
Kleopátra és Cézár illetve Antonius szerelme sok romantikus regény témája. A szépségéről híres királynő a legújabb feltételezések szerint korántsem volt szépség. Szellemességével és intelligenciájával hódította meg a neves államférfiakat és rajtuk keresztül Rómát. Kiváló politikus hírében állott, műveltsége párját ritkította. Tragédiája után Egyiptom a Római Birodalom provinciája lett. |
 |
 |
 |
 |