Görög - római kor
(Kr.e. 331 - i.sz. 37)

31. (görög, Ptolemaiosz vagy Lagida) dinasztia

Nagy Sándor
(Kr.e. 332 - 323)
Az egyiptomiak nem hódítóként, hanem felszabadítóként üdvözölték. Alexandria, az általa alapított főváros a hellenisztikus világ kulturális központja lett. A Síwa oázisba tett zarándoklata alkalmával a papok Amon fiának nyilvánították, így isteni legitimációja volt Egyiptom trónjára.
Philip Arrhideusz
I. Ptolemaiosz Szótér
II. Ptolemaiosz Filadelfosz
III. Ptolemaiosz Eurgetész
IV. Ptolemaiosz Filopátor
V. Ptolemaiosz Epifánész
VI. Ptolemaiosz Filometor
VII. Ptolemaiosz Neosz Filopátor
VIII. Ptolemaiosz Eurgetész
III. Kleopátra és
IX. Ptolemaiosz II. Szótér
III. Kleopátra és
X. Ptolemaiosz I. Alexandrosz
Kleopátra Bereniké
XI. Ptolemaiosz II. Alexandrosz
XII. Ptolemaiosz Neosz Dionüszosz A "Flótás" (Orietész). Számos gúnynév ragadt rá kicsapongó életvitele miatt. Még uralkodói névválasztása is korhely voltára utal (Dionüszosz). Hosszú időt töltött Rómában, ahol soha meg nem adott kölcsönöket felvéve komolyan átrendezte a lovagi rend gazdasági helyzetét ;o)
IV. Bereniké
VII. Kleopátra Philopatór és
XIII. Ptolemaiosz
VII. Kleopátra Philopatór és
XIV. Ptolemaiosz
VII. Kleopátra Philopatór és
XV. Ptolemaiosz Cezarion
(Kr.e. 44 - 30)
Kleopátra és Cézár illetve Antonius szerelme sok romantikus regény témája. A szépségéről híres királynő a legújabb feltételezések szerint korántsem volt szépség. Szellemességével és intelligenciájával hódította meg a neves államférfiakat és rajtuk keresztül Rómát. Kiváló politikus hírében állott, műveltsége párját ritkította. Tragédiája után Egyiptom a Római Birodalom provinciája lett.

vonal

Vissza a linkekhez Előző oldal Nincs következő oldal Vissza a lap tetejére